Fél méter magas növény, melynek szára bársonyosan szőrös, levele tojásdad, puha és ugyancsak szőrös. Virága sárga fészekvirágzatot alkot.
Nálunk mint kerti növényt termesztik, néha ugyan vadon is előfordul.
Rendszerint sárga sziromleveleit gyűjtjük (Flores calendulae), néha az egész virágos föld feletti füvet (Herba calendulae).
Hatóanyaga: calendulin, almasavas sók és keserű anyagok, illóolaj 2%.
A körömvirágból készült forrázat (2-3 g egy csésze vízre), féregűző, ha azt napközben fogyasztottuk el. E forrázat hányási ingernél, sárgaságnál és scrofulosisnál is javallt. A friss növény nedvét vagy forrázatát régebben daganatok, bőrkeményedések oszlatására használták. Feljegyzések igazolják, hogy rákos mellsebeket és anyaméhrákot sikeresen gyógyítottak vele; éspedig úgy, hogy összekevertek zsályát, körömvirágot, mezei árvácskát és benedekfüvet, és ennek szabályszerűen elkészített főzetét itták és borogatásra használták. Sebkezelésre éppen annyira el volt terjedve a használata, mint az árnikának. Vérbaj (szifilisz) ellen kenőcsöt és tejjel főzetet készítettek, melyet ugyan ma már nemigen használnak.
Konyhasóval eldörzsölve a sárga sziromlevelet, sajtot és vajat szoktak még ma is festeni vele. Sárga sziromlevelei igen élénkítőleg hatnak a teakeverékekben, azért erre a célra használják is. Kertek díszvirága.
Külsőleg visszérgyulladásra, rosszul gyógyuló sebek, bőrelváltozások gyógyítására alkalmazzák. Hegesítő tulajdonsága érvényesül zúzódásoknál, fagydaganatnál, ekcémáknál és keléseknél. Sikerrel alkalmazzák bőrgyulladások és nyálkahártyapanaszok gyógyításánál. Fertőtlenítő és gyulladásgátló, valamint sebgyógyulást elősegítő tulajdonságai miatt bőr-és szájüregi betegségek kezelésére ajánlott. Használják bőrrepedések, kisebb sebek, rovarcsípések és napsugárzás okozta bőrgyulladás esetén is.
